Ilhabela

Ilhabela, azaz szepseges sziget (vagy Béla Sziget, ha valaki ratesz egy ekezetet az "e" beture, hahaha)

Ide jottunk el mult szombaton, es nehez ra szavakat talalni, tenyleg csodalatos kis sziget. Komppal lehet atjutni Sao Sebastiao-bol, es ismet szemfulesek voltunk, felkeltunk jo koran, hogy elkeruljuk a tomeget, de igy is 2,5 ora volt mire eljutottunk az Jabaquara strandra. 
Osszesen 41 strand van a szigeten, ezeket a parton korbe autozva lehet elerni, de a legtobbet csak dzsippel, valamint a sziget belsejet is csak terepjaroval lehet megkozeliteni.
Aznap egyebkent mar delelott 11-re kibereltek az osszes autot, szam szerint 200 darabot (hiaba, negy napos unnep, a sziget ilyenkor megtelik turistakkal).

A Jabaquara strand viszont meg szabad volt, igy arrafele vettuk az iranyt. Az odavezeto partszakasz csodalatos es rendezett. Ez egyfelol annak is koszonheto, hogy Ilhabela egy nepszeru vitorlas kikoto pont, masfelol latszik, az odalatogato turistak nagy reszenek nincs anyagi gondja; ahogy haladtunk a parton, hirtelen megnott az egy negyzetmeterre eso jachtok szama, es visszafele lattuk a jacht klubot is, ahol eppen valami parti volt. Ilhabela 
Szoval az egesz helyen latszott, hogy oda penzes emberek jarnak, a kozbiztonsag rendben volt, a hazak elokertjei mind apoltak voltak, es a part is rendezett volt.

4 km-re a strandtol viszont az autout foldutra (vagyis homokos utra) valtott es eleg meredeken kellett felkapaszkodni a hegyre, majd lassan ereszkedni lefele. Volt par meter amikor nem tudtuk, hogy az auto birja-e a terep ralit, de aztan csak sikerult nagy porfelhot kavarva felmasznunk a hegyre. A varosban amugy lehetett tudni ki jart a strandon. Az, akinek a legpiszkosabb volt az autoja ettol a voroses homoktol.

A strand elott, a fak kozott volt a parkolo, onnan par perc gyaloglas es elenk tarult az obol, amit a hegytetorol mar lattunk es ami mar onnan fentrol is csodalatos volt. 
Nagyon jol tettuk, hogy koran jottunk, amikor odaertunk alig volt ott par ember. A nap tovabbi reszeben nemcsak a tomeg nott, hanem a dagaly megint leroviditette a partot, elegge feljott a viz a napernyokig. 
Az ocean itt hamar melyul, a homok inkabb szemcses, mint puha, es a hullamok nagyon erosen verik a partot. Kabe mint Rioban, a Copacabanan, itt sem szalad be az ember a vizbe. Orultem, ha meg birtam allni a ket labamon, olyan erosek voltak a hullamok.

A part egy reszen viszont volt egy edesvizu tavacska, abbol egy kis vizesarkon keresztul folyt a viz az oceanba, es ott is homokos volt a talaj, ugyhogy tok jo volt megfurdeni benne a sos tengerviz utan.

Itt, a strandon toltottuk az egesz napot. A gyerekek homokoztak es furodtek, Eclezio es Fabio ezuttal allo szorfoztek (vagy minek hivjak azt, amikor az ember all a szorfdeszkan es lapattal evezolapattal halad). En kabe a tenger/to/napernyo alatti haromszogben mozogtam, attol fuggoen, hogy Caio hol jatszott. 

Delutan negy korul indultunk vissza, addigra mar a tengerparton a tarsasag is kisse kicserelodott csaladosokrol fiatalokra, nyiltak a sorosuvegek, megnott a hangzavar es elkezdtek gyulni a buli jachtok a vizen.

Ket dolgot figyeltem meg: az egyik, hogy itt Braziliaban nagyon sok embernek van tetovalasa. Nemcsak a fiuknak, hanem a lanyoknak is, es ez utobbinak nem az a diszkret mini tetko a bokan, a vallon, vagy a csuklon, hanem a brutal nagy, hatat, combot, felsokart betakaro minta. 

A masik, hogy akinek van nemi aggodalma a sajat fenekmeretet illetoen, az nyugodtan jojjon ide, az itteni lanyok / nok seggmeretet tuti nem fogja uberelni. En sem vagyok lapos, de itt van az a meret, amire meg en is azt mondom, huazanyjat, es nem egy ilyen van. A nok kabe 70%-a ilyen, a maradek 30% az europai szemnek csinos. 

Visszafele meg megalltunk egy kavera es egy sutire a varosban, de tovabb mar nem mentunk. Az egesz napos strandolas kiszivta az osszes energiankat. Marmint a mi, felnott energiankat, mivel a gyerekek mihelyt megerkeztunk mar rohantak is a medencebe es ki sem jottek onnan estig.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ilhabela, as its name says, is a really beautiful island situated in the Atlantic Ocean, 6 kilometres off the coast of Sao Paulo state.

In order to avoid the crowd on the beach, we woke up very early on that day and we did well as it still took for 2,5 hours to get to the Jabaquara beach. There are approximately 41 beaches on the island but most of them can be reached by Jeep only. Also, to discover the island you also need to rent a jeep. As we found out there, all of the Jeeps (about 200) were rented by 11am already due to the public holiday.

The Jabaquara beach was still available though so we headed there. As we were driving on the coast it became obvious that this place is visited by rich people mostly. Ilhabela is a popular sailing point but so numbers of yachts too. Public safety is good and the environment is well cared. 

4 kms from the beach we had to drive on a sandy road and some part of the road was so steep that it was questionable if the car could make it but finally we managed to cut across the forest. After this adventurous part we just had to walk a bit and finally we saw the bay which was really wonderful. 

We spent the whole day on the beach. There was also a little pond with sweet water and it was good to swim in it after the salty sea water. The waves of the ocean were very strong. I had stand still to keep my balance; it was very similar to the Copacabana beach in Rio.
The sand was rather grainy than soft, the water was clean. Unfortunately we didn`t have that waterproof plastic bag for my mobile otherwise Eclezio could have taken nice pictures as in the water as he likes diving.

We left the beach around 4pm. By that time there were more teenagers than families and the high tide slightly narrowed the beach too. We had a coffee in the town before we went back to the ferry boat but this time we were too tired for sightseeing.

I am planning to return there again as there are man places on the island we haven`t seen; waterfall, guided tour and riding with Jeep.

a Jabaquara strand az a kis fekete potty a terkepen

the Jabaquara beach is marked with the black spot

a kompon / on the ferry boat

Caraguatatuba, Praia de Maresias, Sao Sebastiao

Caraguatatuba (vagy csak roviden Caragua) egy tengerparti kisvaros, 192 km-re Santostol. Itt bereltunk egy kis vendeghazat (itt ugy hivjak chale) Eszterrel es Fabioval, mivel a heten negy napos unnep volt. 

Minden ev aprilis 21-en unneplik ugyanis Braziliaban a Tiradentes napot es ezen a napon emlekeznek meg Joaquim Jose da Silva Xavier (az o beceneve volt Tiradentes) forradalmar halalarol, aki az egyik vezere volt annak a fuggetlensegi mozgalomnak, amelyet a brazilok vivtak a portugalokkal az 1700-as evek  kozepen, es amelynek a celja a teljes fuggetlenseg elerese volt a portugal uralom alol. 

Caragua-t Santosbol a tengerparton vegigautozva a legegyszerubb elerni, ezt mi is igy terveztuk es elore orultem, hogy mivel nem az autopalyan kell a majd a "kilatasban" gyonyorkodni, milyen sok szep kepet fogok kesziteni az uton. Tovabba, hogy elkeruljuk a dugot, reggel 4 ora korul indultunk es remenykedtem, hogy tudok esetleg napfelkeltes kepeket kesziteni a parton.

Nos, ez utobbi sajnos nem jott ossze, mert mire olyan tengerparti szakaszhoz ertunk amelyet nem takartak fak, sziklak, vagy nem volt korbezarva maganteruletkent, mar felkelt a nap, de vegul sikerult annyi kepet keszitenem, hogy ugy dontottem, hogy az eredetileg elmenybeszamolonak szant poszt helyett inkabb most egy kicsivel tobb feliratot teszek a kepekhez, mert azok jobban atadjak szerintem a hangulatot, mint az irott szoveg.

Az uticel Caragua volt, de utkozben erintettuk Praia de Maresias-t, Sao Sebastiao-t, es megneztunk egy szepseges kis szigetet, az Ilhabela-t.  

Caragua egyebkent egy teljesen atlagos kisvaros, atlagos tengerparttal, atlagos varoskozponttal, ahol estenkent egy kicsit fellendul az elet es megtelik a foter, meg a tengerpart,  egyebkent pedig egy eleg csendes, almos varoska.

Itt csak a vendeghazat bereltuk es egyszer bementunk setalni a varosba, valamint elvittuk a gyerekeket a helyi vidamparkba, az igazi program Ilhabela volt a maga lelegzetellallito kikotojevel, tengerpartjaval, es az azt korulolelo ocean latvanyaval. 

Tehat akkor jojjennek a kepek:

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Caraguatatuba (or in short: Caragua) is a beach town in Sao Paulo state, and it is about 192 km from Santos. It is the largest city of Sao Paulo north shore. 

We rented a cottage (it`s name is chale in Portuguese) with our friends, Fabio and Eszter. We spent three days in Caragua and visited a beautiful and gorgeous island, named Ilhabela. 

My original intention was to write about the trip but I took so many pictures that this time I would prefer to write more comments to the pictures as I think they give back more the atmosphere as written words.

Lets see them:

utban Caragua fele megalltunk egy kicsit a Maresias parton es Sao Sebastiao-ban

on the way to Caragua we stopped by at the Maresias beach and in Sao Sebastiao

Maresias

Ez a partszakasz gyonyoru volt. Reggel fel 7-kor ertunk oda, az ocean nagyon hangosan zugott, a reggeli fenyek bamulatosak voltak mivel akkor bukkant fel a hegy mogul a nap. A hajnali tengerpartozasnal jobb szerintem nincsen. Az ures part, a reggeli haborgo ocean, egy tejeskave a kezben maga a tokely. Az egyetlen rossz pontot azert kapta, mert az a rovid bameszkodas is eleg volt ahhoz, hogy megcsipjen egy (vagy tobb) rohadek szunyog ugy, hogy masnapra a bokam feldagadt. Tobbet barmerre is lepek nem felejtek el feltenni egy centi reteg szunyogriaszto kremet a labamra. Nagyon fajt es viszketett napokig :-( Egyebkent csak engem csiptek meg, Caio es Eclezio nem tetszett nekik annyira >:-/

This beach is wonderful. We arrived there around 6.30am, the ocean was rumbling loudly, the morning light was fascinating as the raising sun lit the beach. I think one of the best things in life is being on the beach before daybreak, having a coffee (or latte) and listening the sound of the ocean. The only negative thing was that I was bitten by a (or more) bloody mosquito(s) on my ankle and it became swollen by the next day. Next time I won`t miss to pass repellent cream against bugs on my whole body before visiting beaches in Brazil for sure.

Ez meg mindig a Maresias, csak egy masik partszakasz. Ez a resz is gyonyoru, es nagyon romantikus. A levego meg mindig friss volt, de azert lehetett erezni hogy ma is nagyon meleg napunk lesz (kabe 35 fok).

It is still the Maresias beach just another coast. It was beautiful and very romantic. The air was still very fresh but could feel that that day would be another hot day (35 degrees at least)

Ez pedig mar Sao Sebastiao, reggel fel 8, ahol akkorra pont szembe sutott a nap, igy eleg konturos kepek szulettek, de igy is jo. A part meg ures, a brazilok keson kelosek. Nagyon tetszettek a kis szines halaszhajok, ahogy ott ringatoztak egyutt a vizen.

This is Sao Sebastiao at 8am. By that time we arrived there the sun was shining on the side of the ocean so the colours are pretty shady but that`s fine. I loved those little, colourful fishing boats swaying together on the water

Caraguatatuba

Caragua-ban, a vendeghaznal (vagy chale-nal). Onellatos kis hazak voltak ott konyhaval, mindennel felszerelve. Tartozott hozza egy reggelizos etterem is, ha valaki kulon be akart ra fizetni. Egy kis lugason keresztul lehetett eljutni a medencehez es a focipalyahoz, de a medencezesen kivul nem toltottunk annyi idot ott, hogy mindet kihasznaljuk.

In Caragua, in the cottage or chale. It was a self-service apartman house with kitchen and all appliances, however there was a restaurant too for breakfast for extra fee.

The swimming pool and the football field could be reached through an arbor. We used only the swimming pool but it was too hot to play football and also, we didn't sped too much time in the chale. 

Caragua tengerpart. Mivel elozo nap mindenki koran kelt, igy aznap kicsit tovabb aludtunk, igy mire leertunk a partra, az mar tomve volt. Ami meg nem is lett volna baj, de iszonyat meleg volt, a napon kabe nem lehetett megmaradni, igy fol-ala maszkaltunk szabad napernyoket keresve. Vegul sikerult kettot talalnunk, de akkorra mar ereztem, hogy kezdek kicsit behisztisedni, ami nem volt tul jo, mert hat ugye meg csak akkor kezdodott az egesz nap...Na, vegul csak sikerult letelepednunk es a fiuk/gyerekek egybol be a vizbe, mi pedig Eszterrel meg maradtunk egy kicsit az arnyekban. Eclezioval kesobb felmasztunk a kozeli sziklara, aztan o elment Fabioval kajakozni. Nem maradtunk sokaig, annal is inkabb mert a dagaly miatt par ora alatt eltunt az egesz tengerpart, de akkorra mar mi is megeheztunk, igy inkabb elmentunk enni valamit, aztan haza pihenni. 

 Caragua beach. As everybody woke up very early on the previous day, we slept more, which had that consequences that by that time we arrived to the beach it was utterly crowded. As it was extremely hot, we couldn`t stay under the sun so we started to search available parasols. Finally we found two, by that time I started to be a bit of hysterical because of the crowd and the hot. So after we found the parasols, we stayed under it for a while with Eszter. The boys run straight into the water and later Eclezio went to kayak with Caio. We didn`t stay there for long time because of the high tide literally the whole beach "disappeared" after few hours, so we left home to rest.

Erdekes formaju fagyi.... / The shape of this ice-cream is a bit interesting, isn`t it? :-)

A labamon a szunyogcsipes...szep.../ Mosquito bit on my ankle